Hogy mik vannak még? Kis csemege, ami már szinte nincs is.

A hidakról készült már egy kitekintő poszt. Mivel a pálya csupán használja ezeket a remek mérnöki létesítményeket, mélyebb ismertetésbe nem mentünk, de most találtam egy kis kiegészíteni valót. Gondoltam mindenképp írok róla pár szót, mert ilyesmivel manapság már nemigen találkozni.

Elöljárójában annyit kell tudni, hogy nem csak azok a hidak léteznek, amikkel úgy általában a mindennapokban találkozunk, vagyis állandó használatra létesítettek, hanem vannak az un. ideiglenes hidak is. Elsőre talán meglepő a dolog, de lássuk a lényeget. Az ideiglenes hidak létesítésének célja, hogy fenntartsa a forgalmat olyan körülmények között is, amikor olyan munkák folynak a pálya alatt, ami amúgy csak vágányzárban lenne elvégezhető. Itt jellemzően az alépítményben lévő szerkezetek, például átereszek cseréjére kell gondolni, vagy mondjuk újak építésére, esetleg nagyobb átmérőjű közművek utólagos átvezetése, vagy aluljáró építése esetén. Nem is a cél most a lényeg, hanem maga a szerkezet. Ezek általában két támasztópontból, vagyis funkciójukat tekintve hídfőkből, valamint a rájuk helyezett kéttámaszú tartókból áll. A hídfőknek nincs önálló alapozásuk, hiszen ideiglenesek, hanem olyan nagy támasztási felületet biztosítanak, hogy a csökkentett sebességgel áthaladó járművek alatt ne süllyedjen meg az egész szerkezet. Ezekre olykor lehet példákat találni, hiszen a forgalmasabb vasútvonalak mentén elég sokszor alkalmazzák ezt a megoldást olyan esetekben, ahol a tervezett munkát nem lehetne 1-2 nap alatt elvégezni. 

Most viszont szeretnék bemutatni, az egy réges-régen mellőzött szerkezetet. Rendkívül olcsó, a teherbírásával sem lenne probléma, de jellegéből adódóan félelmetes látványt és hanghatást eredményez használat közben. Képzeljünk el egy szerkezetet, amire rámegy a vonat, lehajlik alatta és közben fülsértően csikorog. Lehet, hogy ezért is ment ki a divatból, de most találtam egyet. Mint megtudtam, a funkciója csupán pályaerősítés, mert az alatta húzódó áteresz megsérült, és ezt a régi módszert találták a megrepedt áteresz tehermentesítésére. Ebből kifolyólag nem is olyan egyszerűen felismerhető, nem különösebben látványos, de mivel sehol máshol nincs ilyen az országban, így csupán ezen egy szerkezeten figyelhető meg élőben az egész konstrukció. A teherbírására hatással van, hogy hány pászmából (itt háromsínes), mekkora nyílással (itt nincs alatta tényleges munkagödör), és milyen rendszerű sínekből készül. Működését tekintve rendkívül egyszerű. A pályasínekre nehezedő terhet sínszálanként egy-egy vaskos szögvas segítségével a sínszál két oldalán futó átkengyelezett sínkötegre függesztik, így az ideiglenes támaszköz a sínkötegek segítségével jelentősen növelhető. Mivel itt nincs kellően magas acélszerkezet, csupán megfelelő teherbírású, így - amennyiben a felfüggesztett pálya alatt munkagödör is van -, látványos lehajlás látható vonatközlekedés alkalmával. Ami a hangot illeti, az ennek következménye. A kengyelekben hosszirányban alig látható mozgás alakul ki a sínkötegek és a kengyelezés között, de az a terhelés miatt erős, csikorgó hangot ad. A képeken látható esetben mindez nem tapasztalható. A Sínprovizórium a pálya megerősítésére készült arra az esetre, ha az alatta futó sérült áteresz tovább rongálódna. Ha az áteresz beszakad, akkor a provizóriumnak hangja is lesz. Egyelőre csupán az ágyazati kő hiánya figyelhető meg, ami valószínűleg a pálya alatt futó áteresz sérüléséből következik. Az átereszek sérülései többnyire repedést jelentenek, amiken keresztül a környező talaj, ez esetben az alépítményi anyag a csapadék hatására távozik. Az alépítmény apró szemcsés anyaga helyére a zúzottkő kerül, ami már a repedésen keresztül nem tud távozni, így az konszolidálódik. Természetesen ez így nem maradhat, mert az a bizonyos repedés nem véletlenül alakult ki. Feltételezhető, hogy az áteresz elöregedett, a tényleges teherbírása már nem felel meg az eredetileg tervezettnek, ám amíg a cserére sor kerül, addig forgalombiztonsági okokból ideiglenesen sínprovizóriumot építettek be. Tudomásom szerint jelenleg ez az országban az egyetlen ilyen szerkezet.

____________________________

 Kiegészítő anyag: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/03/a-hajozsilip-utan-ezuttal-egy-epulo-aluljaro-folott-alkalmazzak-a-strabag-altal-kifejlesztett-kulonleges-ideiglenes-hidat