Eme poszt olvasói inspiráció eredménye. Aki csak olyan dolgokra kíváncsi, amikkel találkozhat is, azoknak ez kissé csalódás lehet.

Az előző posztban egy átlagosnak mondható állomáson előforduló dolgokat ismertük meg. Erre a célra egy un. állomási helyszínrajzot készítettem. Azt kell tudni ezekről a rajzokról, hogy ahogyan egyéb hasonló célú ábrázolásokon is (pl.: térképek), ez esetben is a léptéknek megfelelő részletgazdagsággal vannak ábrázolva a rajta lévő tereptárgyak. Ami viszont így torzítást szenved, az a kitérők elhelyezkedésének és számozásának viszonya. A nagyítás viszont mindent megmagyaráz, mert több részletinformációt tartalmaz.

Mindenek előtt vegyünk egy egyszerű egyenes kitérőt. Ha az irányra vonatkozó adatokat tekintjük, akkor az ugye három irányt jelent. Egy a belépőt, amit a kitérő, és egyben a váltó eleje is kijelöl, és két másikat, ami a kitérő végén látható irányokat jelöli. Meghatározni úgy kell, hogy a kitérő elején és végén a vágányokra mért merőlegesre azok felezőjeként húzunk egy egyenest az aktuális vágánytengelyben. Ez bizony az életben nem látható, ez egy elméleti vonal, de ez határozza meg a kitérő geometriáját.

 Ha a rajzon a szerkesztést elvégeztük, kapunk három egyenest. Ezek találkozási pontja a kitérő un. főpontja. Egyszerű egyenes kitérő esetén ez láthatóan egy egyenesből kiágazó vonal, de ívesített kitérő esetén már sokkal látványosabb lesz az ábra. Amikor egy helyszínrajzon ábrázoljuk egy kitérő elhelyezkedését, akkor valójában ezt a szerkesztett vonalat ábrázoljuk. Amikor a lépték növekszik, például egy állomási helyszínrajznál, akkor már csupán a kitérő főpontja kerül megjelölésre, valamint a kitérő száma ott, ahol elvileg az adott kitérő kezdődik. Ez, ha egyáltalán valaki érdeklődőként találkozik vele, félreérthetőnek tűnik, de valójában ennek is megvan az ábrázolástechnikai háttere.

A fentiek fényében pedig ellenőrizhetjük a korábbi posztban bemutatott állomási helyszínrajzot. A részletesebb kép jobban követi a tényleges elhajlásokat, tartalmazza a kitérők sín-, és geometriai jellemzőit. A felületesebb ábráról már csak a kitérők iránya és száma olvasható le. A kitérők száma a kitérő elején van elhelyezve, a kiágazási pont pedig valójában a kitérő főpontja, ami ugye meghatározza a csatlakozó vágány elhelyezkedését is. 

______________________________________

És még mindig nincs vége...