Vasútról mindenkinek, akit érdekel, hogy min megy a vonat.

Nagyvasúti kisokos

Nagyvasúti kisokos

Kanyarodik, vagy mégsem?

2023. szeptember 08. - Pályamágus, a sínész

 

Ha haladunk az úton egy autóval, és jön a kanyar, akkor azt a kormány elfordításával "bevesszük". Ilyenkor az autónk egy bizonyos köríven halad. Most gondoljuk ezt át  l a s s a b b a n ! 

Haladunk egyenesen, meglátjuk a kanyart, lassan elkezdjük elfordítani a kormányt, majd mikor a kormány eléri azt az állást, ahol a haladásunk íve sc/kb megegyezik az út kanyarulatának ívével, ott megtartjuk a kormányállást, esetleg olykor korrigálunk kicsit, majd a kanyarból kihaladva ugyan ezt tesszük fordított sorrendben.

Tehát a haladási ívünk úgy néz ki, hogy :

egyenes -> átmeneti szakasz -> állandó sugarú ív -> átmeneti szakasz -> egyenes.

Ha jól figyeltünk, akkor láthatjuk, hogy nem az út vonalvezetéséről beszéltünk, hanem az autónk mozgási irányáról. És ez most nagyon fontos. Ugyanis az autó vezetése során a sofőr döntése, hogy milyen mozgási pályán vezeti a járművét (jó esetben az útfelületen), a vonatnak ilyen lehetősége nincs. A vasútnál maga a pálya kialakítása képezi le ezt az iránykijelölést, így a vonatok szakszerűen kifejezve sosem kanyarodnak, hanem ívben haladnak. Ennek megfelelően a vasúton a kanyarokat sem kanyaroknak, hanem íveknek nevezik.

A témához tartozó érdekesség a "kanyarodás", pontosabban mostmár szakszerűen kifejezve az ívben haladás szakaszainak kialakítása.

Az egyenes az egyenes. Semmi érdekes. Utána jön az átmeneti ív, az a szakasz, ahol az egyenesből, mint végtelen sugarú ívből, egy konkrétan meghatározott ívsugárig folyamatosan változó, egyre kisebb sugarú íven halad a jármű. Ha elérte a meghatározott ívsugarat, akkor azon már változatlanul halad, míg el nem éri az ív másik végét ahol egy folyamatosan növekvő átmeneti ívben haladva az irányváltás végén ismét egy végtelen sugarú ívbe ér, vagyis egyenesen halad tovább. Ha pedig szeretnénk elképzelni, hogy ezek az átmeneti ívek hogyan is néznek ki, vegyünk elő egy clotoid vonalzót, és már meg is vagyunk. clotoid_vonalzo.jpgEzen a vonalzón látható folyamatosan változó sugarú görbén kell kijelölni azt a szakaszt, amire adott esetben épp szükségünk van. A vasúti iránykijelölések is ezt a módszert alkalmazzák, csak sokkal nagyobb léptékekben. Ezen kívül létezik még a cosinus átmeneti ív is, de mivel az már nem magyarázható el közérthetően, így arról most hanyagul megfeledkezünk.

Tehát amit ebben a posztban sikerült megosztanom, hogy a vasúti kanyar neve ív, mely több szakaszból tevődik össze, hogy az irányváltoztatás ne oldallökés szerűen következzen be, mint a városi villamosoknál, hanem finom átmenettel, ami lehetővé teszi a nagy sebességű haladást is.

Csodálkozzunk rá a kitérőkre!

____________________________________________

Illusztráció:

https://www.jatekshop.eu/ico-koh-i-noor-gorbevonalzo-keszlet-3-es-meret.html/hun?referer=googlemerchant&gclid=EAIaIQobChMI75GRxcCQgQMVYgcGAB3uHwXlEAQYCCABEgLxFPD_BwE

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vasutrol-barkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr6918207171

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Carada 2023.10.06. 05:58:26

A városi villamosoknál miért nem alkalmazzák az átmeneti íveket? Az utcák vonalvezetése miatt (egyszerűen "kilógna" a villamos vágánya a neki meghatározott helyről), vagy az általánosan alacsonyabb sebesség nem is indokolja?

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2023.10.06. 09:55:31

@Carada: A városi vasút, pontosabban a felszíni, egy különálló témakör. Az átfedés általánosan a nyomtáv, ami megegyezik a nagyvasútéval. Van még részleges átfedés, az önálló vágányok tekintetében, amikor gyakorlatilag különálló vágányként halad az út mellett, jellemzően kieső területeken. Ezeken túl nem mondanám magam szakavatottnak, legfeljebb vélekedéseket tudok mondani. Ha elfogadod, akkor azt mondanám, hogy egyszerüen nincs lehetőség a vonalzóval rajzolt sávok között, meg a szűk kereszteződésekben ilyen vonalvezetési finomkodásokkal foglalkozni. Ez a válasz nagyjából megegyezik a feltételezéseddel.

Ide kívánkozik még egy megfigyelés, amit ellenőrizhetsz is, de javaslom, hogy ne egyedül, mert még Karigeri sorsára jutsz. A villamossínek azokon a szakaszokon, ahol átmegy egyenesből ívbe, egy elég látványos kopást produkál a külső sínszál belső vezetési felületén. Más kérdés, hogy az itt ébredő erők "kezelése" nagyobb problémát okoz, mint maga a kezelendő tünet, tehát nem foglalkoznak vele, inkább sűrűbben cserélik a síneket.

Grgabácsi 2024.05.09. 13:58:40

@Carada: régebben nem volt menő, az utóbbi bő 10 évben ismét elkezdtek foglalkozni itthon ilyesmivel, mint pl. átmeneti ív, sőt, túlemelés is. Ettől függetlenül amúgy adom a bloggazdát, a villamos és a vasút elég más liga, még ha sok hasonló is van bennük.

gigabursch 2024.07.13. 16:46:32

@Carada:
Mert sok esetben a környezet már nem teszi lehetővé az optimális klotoid ív alkalmazását.
Persze, ahol lehet, próbálnak élni vele.
De mondjuk a Szabadság-hídi ráfordulása a Gellért-hegynél a villamosnak ezt kizárja.
süti beállítások módosítása