A vasúti balesetek elsöprő többségének helyszíne az útátjáró. Igen, amit a civil szféra vasúti átjárónak nevez, az a vasútszakmában az útátjáró megnevezést kapta. Végülis csak megközelítés kérdése, hogy mi megy át min. Adott tehát az útátjáró, mely lehetőséget biztosít a közúton haladó járműveknek, hogy keresztül haladjanak a vasúti pályán.
Rögtön felvetődik, hogy vajon miért van elsőbbsége a vonatnak a közúti járművel szemben? Ennek okai a fizikában keresendők, de mivel annak nyelve a matematika, azon belül is a képletek rengetege, így köznapi nyelven vesszük át. Tudni kell, hogy a vasúti szállítás energetikai szempontból nagyságrendileg tized annyi energiát vesz igénybe, mint a közúti. Ez azért van, mert a vaskerék a vaspályával csupán egy ponton érintkezik, így a keletkező surlódás is csekély. De ami jó az energia felhasználásnál, az bizony ugyan olyan mértékben rossz a fékezésnél. A vonatok megállításához is legalább tízszer akkora út kell, mint az autónak. Esélye sem lenne megállni az autók előtt, míg fordítva ez nem okoz gondot.
És most térjünk vissza az útátjárókhoz, és azok lehetséges megoldásaihoz. Nagyon sokféle megoldásról beszélhetünk, de ezek is kategóriákba sorolhatóak. A hagyományos megoldás az un. vezetősínes útátjáró. Ilyet manapság mellékvonalakon, állomásokon, alárendelt utaknál lehet látni. Jól felismerhető a vonatok által használt un. pályasínek mellett a nyomkarima haladását biztosító vezetősín. A vezetősínek közötti területet az útburkolattal megegyező anyaggal töltik ki. Például aszfalttal, kockakővel, betonnal, térkővel, stb.
Az átjáróburkolatok is fejlődtek az idő múlásával. Létesíteni nálunk már nem nagyon szoktak, de számtalan helyen láthatóak az un. "BODAN" rendszerű elemes átjárók. Ezek lényege, hogy az átjárást biztosító felületet maga az elem adja, egyúttal szükségtelenné teszi a vezetősínek alkalmazását, így speciális lekötési rendszerre sincs szükség. Ugyan azokat az aljakat és lekötési rendszereket lehet alkalmazni, mint a környező pályában van.
Manapság egyre elterjedtebb a gumiból készült elemes átjárórendszer a "STRAIL".
A "BODAN" rendszerűhöz képest az adja a fejlődést, hogy ezek az elemek már nem híd jelleggel a síntalpakra támaszkodnak, hanem az elemek alatt lévő betonaljakra, így a teherbírásuk sokkal jobb, valamint anyaguk miatt a tapadásuk is megbízhatóbb.
Ez a rendszer egyre több megoldást tesz lehetővé. Van standard, de van amelyik extrém terhelhetőségű fémbetétes, van amelyik nagyelemes, a hegyesszögű átjárókialakításoknál keletkező igénybevételekhez, de van olyan is, aminek rugalmas a nyomcsatornája a közúti kerekek átgördülésének segítéséhez például kerékpárutaknál. Ezeken kívül kísérleteznek más megoldásokkal is, de Magyarországon speciális igénybevételektől eltekintve ezeket a rendszereket használják.
Ismerkedjünk az iránytartással!
__________________________________________________________
Illusztráció:
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9At%C3%A1tj%C3%A1r%C3%B3
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Bodan_utatjaro.JPG
https://innorail2021.hu/wp-content/uploads/2020/03/Christof-NEUMANN_Szintbeli-keresztez%C5%91d%C3%A9s-%C3%A9letciklusk%C3%B6lts%C3%A9g%C3%A9nek-jav%C3%ADt%C3%A1sa-polimerbeton-haszn%C3%A1lat%C3%A1val.pdf
https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2019/08/iparagi-hirek201908ez-a-negy-vasuti-atjaro-ujul-meg-az-egymilliardos-fejlesztesi-csomagban
https://docplayer.hu/19576862-Strail-epitoipari-muszaki-engedely-1-muszaki-szallitasi-feltetelek-4-alkalmazasi-terulet-9-alkalmazasi-feltetelek-14.html
