Vasútról mindenkinek, akit érdekel, hogy min megy a vonat.

Nagyvasúti kisokos

Nagyvasúti kisokos

A vasúti pályák szép oldala

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2024. november 06. - Pályamágus, a sínész

 

Bár ez a blog eredetileg a hazai vasúti pályák műszaki ismereteit hivatott terjeszteni, ez alkalommal egy aktualitás kapcsán kitérőt teszek. Van az országnak néhány olyan vasútvonala, ami az érintett vidékek miatt egyszerűen gyönyörű. Az egyik ilyen a magas-Bakonyon átvezető 11-es számú vasútvonal, mely Veszprémet köti össze Győr városával. 

Ez a vonal a közelmútban jelentős renováláson esett át, ami ugyan meglehetősen elmarad a kívánatos mértéktől, jelentéktelennek semmiképp sem nevezhető. Pályaszakaszok kerültek felújításra, hídszerkezetek cserére. Ami talán még feltétlenül említést érdemel, hogy ezek a hídszerkezetek nem modernebbre lettek cserélve, hanem ugyan olyanra, és ennek nyomós oka van.

A 2000-es években tapasztalt állami vasútrombolási hisztériában ennek a vonalnak is a pusztulást szánták, hasonlóan sok egyébb vasútvonalhoz. Ami viszont a bezárást mégis megakadályozta, az egy, az az egy személy fanatikusan kitartó munkájának köszönhető. Ez az egy ember össszefogva és megszervezve a vonalért szintén szívesen és sokat tenni kívánó vonal mentén lévő önkormányzatokat, magánszemélyeket és lehetséges civil szerveződéseket, létrehívta a Bakonyvasút szövetséget, melynek segítségével a vasútvonalat verejtékes munkával, hivatali küzdelmekkel és társadalmi felhívások segítségével műemléki védettség alá helyeztette. Így menekítették meg együtt ezt a közlekedéstörténeti műremeket. A vonalon több kuriózum is található, az árkádos félalagúttól a különleges kialakítású viaduktokig, a kőből épített tám-, és bélésfalakkal védett pályaszakaszoktól a vadregényes erdő közepén álló kisállomásig sokminden. A vonal szinte minden állomása nyújt valamilyen élményt a kirándulóknak, érdemes felkeresni. És ha már felkerestük, emlékezzünk meg róla, hogy milyen kitarztó munkára volt szükség ahhoz, hogy ma is megcsodálható legyen. Ezt a küldetést a Bakonyvasút szövetség vezetője viselte legjobban a szívén, akinek elvitathatatlan érdeme, hogy ma is utazhatunk a Bakonyon át vonattal. A vonallal pár éve behatóbban foglalkozott egy pályás szakmai lap is, ami az érdeklődőknek sok új információval és látványos felvételekkel is szolgál.

_________________________________________

Illusztráció:

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/04/30/gyor-veszprem-vasutvonal-cuha-volgyi-szakasz-legmeredekebb-vasutvonal/

https://www.csodalatosbakony.hu/index.php?page_id=432&product_id=669

11 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://vasutrol-barkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr4118718504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.11.07. 11:03:20

Szép vasútvonal, de tehetnének egy megállót Eplény közepébe...
Válasz erre 

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.11.07. 14:36:07

@gigabursch: Eplény nem csak a vasútnak kemény dió. A településen belül csúcsforgalomban a főút két oldala időben rendkívül messze van. Voltak ötletek, hogy hogyan kellene összekötni szinteltolásos megoldásokkal, de az út lejtviszonyai miatt egy aluljáró már atombunker kategóriába kerülne, egy felüljáró meg hagyományosan szinte elképzelhetetlen, mert a lépcső északi oldala egy vízszintes járda lenne, dél felől viszont rendkívül hosszúra kellene építeni, ellenben rendkívül csúf része lenne a főutcának. Amúgy is okozna műszaki kihívást, mert elég keskeny a járda. Nem férne el egy lépcső is a járda mellett.

Ami a vasutat illeti. A probléma ugyan az, avval a különbséggel, hogy a tapadási arányokhoz hasonlóan a lejtviszonyok itt nem százalékban, hanem ezrelékben vannak megadva. A lényeg viszont az, hogy a településhez közeli pályaszakaszon a vonatnak emelkedőn tilos megállnia, mert a tapadási jellemzők miatt nem tud elindulni. Az eplényi vasútállomás dél felé van, de elég messze . Ott, ahol a terepviszonyok megengedik.
Válasz erre 

GyMasa 2024.11.07. 15:37:24

Mindig jó látni, hoyg ilyen híres vonalak megmenekülnek az enyészettől meg a bezárástól.
Válasz erre 

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.11.07. 16:04:25

@GyMasa: Így van, de félelmetes, hogy mindig csak egy hajszálon múlik. Vajon hány esetben nem volt meg az a bizonyos hajszál, és emlékszik-e még valaki azokra a vonalakra? Vagy úgy bármi másra?
Válasz erre 

gigabursch 2024.11.07. 16:42:45

@Pályamágus, a sínész:
Én ide tenném a vasúti megállót:
https ://maps . app . goo . gl/ és a per-jel után még ZWyXSAjCRgdovA9k9 - különben tiltja a blog.hu a linket.

Az már egy másik kérdés, hogy a 81-es út az az az út, amire szükség van, de lehet hogy kéne egy teljes nyomvonalrevízió és számos alagút.... Na, az se holnap lesz.
Válasz erre 

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.11.07. 17:45:08

@gigabursch: Nem tudnék hiteles állásfoglalást tenni, mert személy szerint sosem végeztem ott szintfelmérést, csupán mások állásfoglalásait olvastam (ki tudja milyen céllal készültek), de úgy tudom, hogy egy vasúti megálló előírás szerinti hosszban az adott pályaszakaszon sehol sem kijelölhető.

Ennyit a hivatalos oldalról. Az más kérdés, hogy lehetne-e találni olyan területet, ahol a nyomvonalvezetést megtartva, a lejtviszonyokat áttervezve lehetne-e kialakítani egy olyan szakaszt, ahol aztán később az előírt hosszon tényleg nem haladja meg a lejtviszony a megengedettet. Ehhez nagyjából fel kellene szintezni az állomástól az alagút bejáratáig az egész szakaszt, el kellene dönteni, hogy a vasúti átjáró szintjét keménypontnak vesszük, vagy mozgatható, hasonlóan a vasút alatt átvezető boltozat feletti rész tekintetében is, és a gyorsabb részeken a lejtésszög emelésével ki lehetne alakítani egy nagyjából 300 méter hosszú vízszintes, és az északi irányba egy viszonylag kis emelkedésű szakaszt a felgyorsításhoz.

Namost innen már átléptünk a scifi világába, tehát nyugodtan álmodozhatunk. Készülhet megálló a 81-es úti kereszteződéstől az alagút bejáratát megelőző úgy fél kilométerig bárhol kiemelve, szintben, vagy talajba rejtett kivitelben, ahogy a fantáziánk, vagy pénztárcánk engedi. Én az utóbbira szavaznék, futurisztikus oázist lehetne építeni minden időjárás esetére. Indulhatna onnan libegő a sípályához is.

Ha azonban kicsit kijózanodunk, akkor figyelembe kell venni, hogy a földművek stabil rézsűje 6:4. Ez azt jelenti, hogy pályaszint emelés esetén 2xmásfélszer annyi terület kisajátítása szükséges, mint amennyivel emeljük a pályát. A bevágások mélyítése esetén is ez a helyzet, csak a rézsűélek tekintetében. Míg az emelések esetleg megoldhatók viaduktok építésével, az utóbbi csak korlátozottan kerülhető ki bélésfalépítéssel, mert egy bizonyos magasság felett már nem állékony. Talán szóba jöhet még a fedett pálya, ami legolcsóbban bankjegyekből építhető.

Mondjuk én benne lennék egy jó felmérés és megvalósíthatósági tanulmány összeállításában, de nem lenne meg egy délután. Rohadt sok munka, és esélyes, hogy csak a megvalósíthatatlanságot tudnánk bizonyítani. Ekkora áldozatot ingyen nincs módom hozni.
Válasz erre 

gigabursch 2024.11.07. 20:32:35

@Pályamágus, a sínész:
Szerintem nem vagyok egyedül ebben az országban, aki ettől meredekebb szakaszon is látott már megállót.
Ha nem itthon, hát Felvidéken, Erdélyben, Balkánon, vagy épp az Alpesekben.
Sőt, több alatt még ív is volt.

Persze, hogy bebizonyítható, hogy nem jó. De az ellenkezője is!
Minek kell itt megállni?
- 2-3 vagonos BZ
- szóló Dezső
- 2-3 vagon + Csörgő/Szergej/Púpos/Dácsia(/Bobó)

Szóval ehhez kell max 120 fm peron.

Ráadásul ott van tőle 150 méterre a Buszmegálló is!
Még a turistaút az Álmos-hegy felé.
Mindaz, ami miatt _HASZNÁLNÁK_ a vasutat sokan, pluszban.

Van egy régi történet Sopronból, az egykori Erdészeti és Faipari Egyetemen végzős vörösdiplomás srácról, akinek az utolsó vizsgáján csak egy szót akart a prof kihúzni belőle. Nos az az egy szó kell ide is:
SZÁNDÉK!

(Ha érdekel a sztori, majd megírom)
Válasz erre 

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.11.07. 21:45:39

@gigabursch: Megértem az ellenvetésed. Én sem vagyok róla meggyőződve, hogy az ide vonatkozó előzetes szakvélemények valóban szakmai szempontok szerint készültek. Ennek ellenére úgy vélem, hogy tudnék számodra szolgálni néhány érdekes információval, ami viszont nem támasztja alá a felsorolásod. A tényszerűséget mindenképp előtérbe kell helyezni, bár szerintem is lenne mód szintkorrekciókkal megfelelő feltételeket teremteni. Visszafelé veszem sorba a felvetéseid.

Szándék:
A sztori természetesen érdekel, a vasúttal kapcsolatban is van hasonló érzésem, de ezt már az imént említettem.

Buszmegálló helye.
Nos abban talán egyetérthetünk, hogy ez egy indiferens tény a fizikai megvalósíthatóság megközelítésében. A diskurzus ugye arról szól, hogy a lejtviszonyok lehetővé teszik-e a létesítést, vagy sem.

Peron hossza.
A magyar vasútnál általánosan meg van határozva egy utasperon hossza. Ez ennél azért lényegesen több. Találkozhattál sokfelé elég rövidekkel is, de azoknak a kiépítése rövid. A célul kitűzött hosszúságú vonatnak akkor is meg kell tudnia állni, és elindulni, ha amúgy a peron nincs teljes hosszában kiépítve. Az egyik ilyen példa Székesfehérvár-szárazrét, ahol az elméleti megállóhossz 240 méter, de ebből csak a fele van kiépítve. Ha úgy hozza az élet, hogy egy meghibásodott és kimaradt vonat szerelvényét a közlekedőhöz kapcsolva vontatják a műhelybe, és meg kell állni a megállóban, bár az utasok csak egy rövid szakaszt vesznek igénybe, a vonatnak akkor is el kell tudnia indulni. Na most én se értek ezzel az egésszel egyet, mert azért az nem jellemző, hogy közlekedő vonathoz kapcsoljanak egy dögöt, a középütközősökkel olykor mégis előfordul, pont a kapcsolási lehetőségük miatt.

Minek kell megállni?:
A felsorolásod gyakorlatias, de műszaki emberként tudhatod, hogy nem az általábanra tervezünk, hanem a lehetséges szélsőségekre, plusz biztonsági ráhagyás. A munkám része, hogy olykor mozdonyon ülve végzek pályaellenőrzést. Van olyan hogy avarhullás, sínderesedés, havazás, özönvízszerű esőzés, na meg lehet erős szembeszél is. Nem egyszer láttam már a saját szememmel, ahogy a csörgő sebességmérője hatvan és száz között ugrál, annak megfelelően, hogy épp megcsúszott-e, vagy sem. Pedig az a gép minden tengelyével hajt, mégis elég neki akár egyetlen kocsi, hogy adott körülmények között csak köszörüljön a síkos felületen. Itt visszautalnék az eredeti felvetésre. A tervezett megállóban meg kell tudni állni annak a vonatnak is, amelyik hófúvásban közlekedik, egy tengelyen hajtott Bz motorokkal, miközben csoportutaztatáshoz rendeltek hozzá két plusz mellékkocsit is. Erre kell méretezni.

Láttál már meredekebb megállót is:
Ebben nem tudlak megerősíteni, bár lehet, hogy másut egy paraszthajszállal meredekebb megállási helyet is engedélyeznek. Valójában fizikáról van szó. Az előző bekezdésben hozott tények fényében inkább tartom valószínűnek, hogy adott környezetben optikailag meredekebbnek látszott egy megálló, mint hogy ténylegesen az lett volna. A fizika nemzetközi szabályok szerint dolgozik. Ha nálunk nem tud a vas a vason rendesen megkapaszkodni, akkor valószínűleg másutt sem sikerül neki.
Válasz erre 

gigabursch 2024.11.15. 17:51:52

@Pályamágus, a sínész:
Szóval a sztori:
Úgy az 1970-80-as évek fordulója tájékan volt egy végzés előtt álló srác, aki tényleg színjeles volt mindenből.
(Ami azért nagy szó, mert példának okáért elmondható, hogy volt olyan matekprof — Mór Artúr —, akit azért tanácsoltak el a JATE-ról, mert 1971-72 tanévben a matek szakon kimagaslóan kevesen tudták megugrani a legalább a kettest. Mondjuk az utódja Horváth Jenő dettó, csak az 1990-es évek és Szombathely..., de ide sorolható a matek mellett a kémia (Csanády Etele), a mechanika (Roxer Egon), az ábrázoló geometria (Hajdú és Baráth tanárurak, s nem beszélve a növénytanról, szóval vérengzéshez minden adott volt...)
Nos ott ált a srác az utolsó vizsgáján (Fafeldolgozástan), ami ekkor már egy laza csuklós záró tantárgy szokott lenni az államvizsga előtt, mikor jött a kérdés:
- Mi kell a papírgyárhoz?
A srác mondta: terület, víz, energia, alapanyag, stb
- Mi kell még?
Munkaerő, beszállítási lánc, gépészet, elkülönült munkaterületek
- Mi kell még?
A srác mondta, hogy munkaerő, kêpzés, munkabiztonság, stb, stb
- Mi kell még?
Már mident elmondott darabra, centire, kilóra, ami kellhet, majd kifakadt a bő félórás kínzás után:
- Miért tanár úr, mi kell még?
- SZÁNDÉK!
Ekkor kis szünet, majd a prof megszólalt:
- Fiam, szándék nélkül nem megy! Meg kell tanulni! Ez így elégtelen. Nem írom be. Ha holnap bejön, akkor újból vizsgázhat. Utolsó vizsgája, az index itt alszik. Távozzon!
Másnap bement a srác, mire a prof?
- Nos?
- Szándékom, hogy jelesre vizsgázzak, és leadhassam az indexek a TO-n.
- Felkészült?
- Igen!
- Itt az indexe. Jeles!
Válasz erre 

gigabursch 2024.11.15. 17:53:06

@gigabursch:
Hajdú Endre és Baráth Ferenc
Válasz erre 
süti beállítások módosítása