Mindenki számára közismert, hogy a vonatok síneken haladnak. Az viszont talán kevésbé, hogy ugyan ezek a sínek nem csak erre a célra vannak használva. Talán a legtöbben akkor találkoznak a nem eredeti rendeltetésű felhasználással, amikor egy hagyományos, un. vezetősínes útátjárón haladnak keresztül. Erről egy korábbi posztban már ejtettünk szót. A megnevezés talán kicsit félrevezető, mert valójában nem vezet semmit. Az a funkciója, hogy nyomvályút biztosítson a vasúti kerék nyomkarimája számára, és ne engedje, hogy annak helyére valamilyen anyag, pl. feltöltőanyag, vagy útburkolat kerüljön. Így biztosítja a pályasín vezetőfelületének tisztán tartását. Érdekesség, hogy bár legtöbbször átjáróban látható, van úgy, hogy az átjáró egész gyárudvart jelent, mert ugyan azt a területet nem csak vasúti kocsik, hanem gépjárművek, rakodógépek is használják. 

A vezetősínhez hasonló felhasználás a terelősín.

Ezzel olyan helyeken lehet találkozni (szabályszegés nélkül), ahol például egy felüljáró van mondjuk állomási vagy megállóhelyi környezetben. Azokban a vágányokban helyezik el, amelyek mellett a felüljáró "lába" található. Az a funkciója, hogy ha valamilyen okból a vágányon siklás következne be, akkor a siklott járművet a siklott kerekének hátlapjánál fogva a vágány szelvényében terelje tovább, és ne engedje a felüljárót alátámasztó szerkezetnek ütközni, és így abban is kárt tenni. Funkcióját tekintve ugyan ilyen terelősínt helyeznek el hídszerkezeteken is, de ott azért, hogy az esetlegesen siklott jármű ne zuhanjon le a hídszerkezetről, és így ne legyen tragédia a balesetből.

Jellemzőjük, hogy mindkettő közönséges pályasínből készül, amolyan utólagos felhasználás jelleggel, ugyanis tökéletesen megfelel a célnak a kopottsága miatt már közlekedésre alkalmatlan pályasín is. További jellemzőjük, hogy elejükön és végükön egyaránt meg vannak hajlítva a vágánytengely irányába.

Van olyan vezetősín is, ami tényleg vezet. Hazánkban jellemzően kétfélét alkalmaznak. de funkciójuk tekintetében azonosak. Olyan helyeken használják, ahol a haladó jármű alatt valamilyen okból időlegesen megszűnik a vezetési folytonosság. Ezt úgy kell elképzelni, hogy mondjuk a vagon kerekei épp haladnak egy kitérő keresztezési részén. Az a kerék, amelyik konkrétan a keresztezési középrészen gördül át, a keresztezési pontnál nincs vezetve, hiszen a nyomcsatornák ott haladnak át egymáson. Ebben az esetben a másik keréknél fogva történik a vezetés úgy, hogy az adott kerék hátlapjánál vezetősínt helyeznek el, ami nem engedi a vezetetlen kereket veszélyesen megközelíteni a nyomcsatornák keresztezési pontját. Erre a funkcióra nem csak kitérőknél van szükség, Ilyenek vannak átszelési kitérők kettős keresztezésében, vágányátszelésekben, vagy sarukidobóknál is. Ezek önálló posztban kerülnek bemutatásra.

Még egy különleges sín említése szükséges, amit részletesebben a felhasználásáról szóló posztokban fogunk jobban megismerni. Ez az un. csúcssínprofil. Ugyan olyan hengerlési technikával készül, mint a pályasín, de a keresztmetszete erősen eltér. Azért van rá szükség, hogy alkalmas legyen megmunkálás utáni beépítésre.

 A posztban csak a magyarországi nagyvasúti vonalakra vonatkozó sínféléket szemléztem. A városi vasutaknál, esetleg külföldön látható megoldásokról egyelőre nem készül kitekintés.

 Aljból is van sokféle.

________________________________________________

Illusztráció:

https://2060.blog.hu/2015/12/08/magyarorszag_a_mozdony_ablakabol_vegigkisertuk_egy_masiniszta_munkanapjat

https://forum.index.hu/Article/showArticle?na_order=&na_start=5289&na_step=200&t=9115539

http://hu.bs-railfastener.com/rail/uic860-uic54-uic60-rail.html