Egyáltalán mi is az a kitérő?
A vasúti pálya egyik legismertebb és legizgalmasabb része a kitérő. Ez azért van, mert ennek a pályaelemnek vannak mozgó alkatrészei is. Ezen kívül is akad még mozgóelemeket tartalmazó pályaelem, de azok nagyon ritkák.
A kitérőkre utaló posztomban említettem, hogy a részletesebb megismeréshez szükség van néhány elengedhetetlen fogalom megismerésére. Úgy gondolom, hogy ezek egy része már bemutatásra került, és lassan belemerülhetünk ennek a viszonylag egyszerűnek tűnő, valójában elég bonyolult pályaelemnek a megismerésébe.
Akkor rajta! Nézzük, hogy egyáltalán mennyiféle alapkitérő is létezik, és miért is van annyi amennyi?
A kitérők geometriájáról:
A legegyszerűbb az "egyszerű egyenes" kitérő. Ez azt jelenti, hogy van egy egyenes irányú vágány, amiből kiágazik egy másik irányú vágány. Az elsőt főiránynak, a másikat mellékiránynak hívjuk. A kitérőknek van még egy szembeötlő jellemzőjük, ez pedig az irányuk. Az határozza meg, hogy egy kitérő jobbos, vagy balos, hogy a főirányhoz képest melyik irányban található a kiágazás.
Az egyszerű egyenes kitérők is lehetnek többfélék, annak megfelelően, hogy milyen felhasználásra építik be.
A hosszabb kitérők komfortosabb terelést valósítanak meg, a nagyobb kitérőív miatt nagyobb sebességgel lehet rajtuk kitérő irányban haladni. Persze ennek is van határa, de kicsit tágabb, mint a rövidebb kitérők esetében.
Felvetődik itt a kérdés, hogy akkor minek vannak rövid kitérők nagyobb terelési szöggel? Erre is van jó ok. Ha egy egész állomást akarunk hosszú kitérőívű kitérőkből összeállítani, akkor bizony rengeteg helyre lenne szükségünk. Sokkal többre, mint amennyi gazdaságosan indokolható lenne. Ezért egyszerű állomásokra 2-3(-4) féle kitérőt, rendező pályaudvarokra további 1-2 félét alkalmaznak, míg iparterületeken inkább csak a rövidek beépítése jellemző. Ez azért van, mert ezeken a helyszíneken a sebesség nem döntő tényező, alig fordul elő, hogy tolatásnál, kocsirendezésnél jelentékenyebb sebességet érnének el, az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a munka elvégzése mennyi valós mozgással, gyaloglással, ráfordítási idővel jár.
Az alacsony sebesség kitérőit ezzel hagyhatjuk is, és megismerhetjük az un. nagysugarú kitérőket. Ezek lényege, hogy a fentebb emlegetett, kitérő irányban legfeljebb 40 km/h sebességgel járható kitérőkkel ellentétben magasabb sebességalkalmazáshoz készülnek. Míg egy alapkitérő legnagyobb kitérőív-sugara max. 300 méter, addig a nagysugarú kitérők terelőíve legalább 800 méter sugarú, de vannak 1200, de 2200 méter ívsugarúak is. Ezek a kitérők arra is alkalmasak, hogy íves pályába építsék be őket, ahol az egész kitérő egy túlemelt pályarészben fekszik. Ezekben az esetekben a kitérőt is ívesen fektetik.
Ezt hívjuk a kitérő ívesítésének, ami lehet azonos-, és ellengörbületű annak megfelelően, hogy az eredeti irányhoz képest azonos, vagy ellenkező irányokba történik a terelés.
Még két csemege érdemel említést. Az egyik elég sokfelé látható, de azért nem minden kisállomásra jut belőle. A neve "átszelési kitérő", közismertebben angol kitérő. Szavakban leírni sokkal nehezebb, mint ábrán megmutatni, nem is kísérletezek vele, a lényeg, hogy mindkét végéről két irányból érkezhetünk, és másik végén szintén két irány közül választhatunk. 
Viszonylag sok mozgó alkatrésze van, lehetőség szerint kerülik az alkalmazását. Ott szolgál nagy segítséggel, ahol a hely szűkösen áll rendelkezésre és bonyolultabb vágánykapcsolatokra van szükség.
A másik, immár tényleg ritkaságszámba menő, a fonódott kitérő, ami leginkább sziámi ikrekre hasonlító egyszerű kitérők összeépítésével készül. Minden egyes ilyen kitérő egyedi tervezéssel és gyártással kerül megépítésre, a helyszínhez igazodva.
Folytatjuk...
____________________________________________________
Illusztráció:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kit%C3%A9r%C5%91
