A váltóállítás folyamata.

A váltó lényege a váltás. Az viszont eddig még nem került szóba, hogy a váltó beállása után, mi veszi rá a csúcssíneket, hogy ott maradjanak, ahová állítottuk őket. Ez nem olyan egyszerű dolog, mert a vonat haladása következtében olyan erők keletkeznek, amik ezt a látszólagos nyugalmi helyzetet szempillantás alatt megváltoztatják. Ezt jobb elkerülni, mert bár gyökmenetnél ez első körben nem okoz különösebb problémát, legfeljebb a káros mozgások felgyorsítják az amortizációt, csúcsmenetben viszont elkerülhetetlen sikláshoz vezet. 

Zárszerkezetből hazánkban többfélét is alkalmaznak, de ezeket majd később vesszük szemügyre. Egyelőre fontosabb, hogy egyáltalán milyen elveknek kell megfelelniük a zárszerkezeteknek, és mivel lehet ezt az elvárást biztosítani. 

Ahhoz, hogy megértsük a váltózárszerkezetek elvi feladatát, legegyszerűbb, ha elképzelünk két egymással szemben elhelyezett, de összefüggésben lévő ajtót. Ha az egyiket bacsukjuk, akkor a másiknak feltétlenül nyitva kell lennie, és fordítva. Viszont ahogyan az ajtó sem maradna csukot állapotban csupán attól, hogy jó erősen odanyomtuk, mielőtt elengedtük volna, a váltó csúcssínje sem fog hasonlóan viselkedni. Ezért van az ajtóra a kilincs, a csúcssínre pedig a váltózár szerelve. Nyugalmi állapotban a zárt csúcssínt a zárszerkezet rögzíti a tősínhez, és ugyan úgy nem ereszti, mint ahogyan az ajtó se nyitható a kilincs lenyomása nélkül.

A váltóállító készülék a váltó elején található szerkezet, ami a váltó mozgatását végzi. Ez nem a pályában van, hanem mellette, és nem keverendő a váltózárral. Ami a távműködtetésűeket illeti, nem egy látványos jelenség egyik sem. Megjelenését tekintve egy vasdoboz a váltó elejénél az egyik oldalon, ahova könnyebb volt telepíteni. Ami érdekesebb, az a kézi állítómű, pontosabban állítókészülék, és a váltóábra. Legközelebb ezekről ejtünk pár szót, de most vissza a zárszerkezetek elvi működéséhez.

Amikor a váltó állításának folyamata elkezdődik, akkor először a zárt oldal oldása történik meg, mintha lenyomnánk a kilincset, azután a két csúcssín egyszerre mozog az ellenkező állásig, majd következik a másik oldali záródás, vagyis a kilincs záródása. Ezt így elég nehéz lenne egy folyamatosan egysíkban mozgó állítóművel elvégezni, ezért a két csúcssín, csupán lazán van összekötve. Miközben a zár nyitási folyamata történik, a nyitott csúcssín már elindul a mozgásában. Amikor a zárszerkezet már kinyilt, akkor párhuzamosan haladnak, és amíg az ellenoldali szerkezet bezárul, addig a nyitott csúcssín tovább nyílik. A kapcsolat annyira laza, hogy a két csúcsínn közötti távolság előírt mértéke csupán egy intervallum, még csak nem is ebben a kontextusban van ellenőrizve, mert valójában nem sok jelentősége van, hogy azon belül a nyitott, tehát épp használaton kívüli csúcssín hol helyezkedik el. Elég, ha nem akadályozza a forgalmat.

A váltózárszerkezetekkel kapcsolatban még egy fontos elvárás van, ez pedig a felvághatóság. Bizonyára sokan találkoztak már a kifejezéssel, és bár egyáltalán nem hangzik barátságosan - mert nem is az -, önmagában semmi rosszat nem jelent. Sőt. Ez a tulajdonság teszi lehetővé. hogy amennyiben egy gyökmenetben közlekedő járműnek nem hoztak létre megfelelő váltóállást, azt a jármű maga megtehesse anélkül, hogy a berendezés károsodna. Maga a folyamat nagyon érdekes, bemutatása megérdemel egy önálló posztot.

Arról azért tegyünk elmítést, hogy miért van a váltófelvágásnak mégis olyan rossz hangzása. Nos ez a biztosítóberendezéssel függ össze. Miközben egy nem biztosított, helyszíni állítású váltó letagadott felvágását csupán a hozzáértő szakemberek képesek felismerni, de valójában használhatósági problémát nem okoz, addig a biztosítóberendezések egymásra épülő feltételrendszereiben ennek egészen más jelentősége lesz. A biztosítóberendezések érzékelői ugyanis nem az állítóművektől szerzik az információkat, hanem fizikai valóságból, jelen esetben közvetlenül a csúcssínre csatlakoztatott érzékelő rudazaton keresztül. Ez a rudazat a "reteszhez" csatlakozik, ami a váltó állásának őrzője. Attól, hogy a váltó nem károsodik, még ugyan ez a berendezésről nem mondható el. Váltófelvágás után egy biztosított váltó már nem feltétlen azt az információt fogja közölni a berendezéssel, ami van, hanem azt, ami a sérült érzékelési folyamat szerint feltételeződik, tehát nagy baj lehet belőle. Még talán él az emlékezetekben a szajoli baleset, ami pont egy ilyen felvágott váltó következménye volt.

______________________________________

 Illusztráció: https://magyarepitok.hu/kotott-palya/2022/11/a-matravasuton-debutalnak-a-vamav-altal-gyartott-uj-innovativ-kialakitasu-betonaljak

Hamarosan folytatjuk...