A közúti diszpécserek munkája nem lehet egyszerű. Bár nem ismerek egyet sem, de képzeljül el, hogy a következő telefonra kell reagálni.
- Hallo! XY vagyok, itt vagyok valahol egy főúton Pirézváros és Bp. között, és van itt egy fa, ami bedőlt az útra, és alig lehet kikerülni.
Na erre varrjunk gombot! Jópársok kolométer, nem tudjuk, hogy melyik útvonalon közlekedve, és melyik várostól mekkora távolságra. Persze kérdésekkel lassan lehet közelebb kerülni a probléma helyéhez. Az utazással töltött időből besaccolja a valószínűsíthető útszakaszt, aztán kiküld arrafelé egy útellenőrző kocsit, vagy megkéri a rendőrjárőrt, hogy nézzen már el a valószínűsíthető helyszín felé, aztán majdcsak kiderül, hogy hol is van a probléma.
Hát a vasúton ez nem így van. A vasúti diszpécsereknek nem kell ennyire kreatívnak lenniük. Egy helyszín behatárolására két alapadatot használnak.
Az egyik a vasútvonal meghatározása. Ezt lehet a vonal számával, lehet a vonal két végének állomásait megnevezve (pl. Bp.-Pirézváros), vagy a konkrét állomásközt megnevezve (Pusztakotkodács-Tápiókopogács). Innen már lehet tudni, hogy melyik vonalon járunk. A második adat, a szelvény száma. Erről azt kell tudni, hogy a vasúti pályák nem kilométerekre vannak osztva, hanem hektométerekre, vagyis száz méterenként van elhelyezve egy számozott betontömb, ez a szelvénykő (vannak egyéb megoldások is, de ez az alapértelmezett), amin a vonal kezdőpontjából kiindulva egyesével emelkedő számozással halad a végpont felé.
Ez fontos, mert a számozás irányából egyéb adatok is következnek. Innen már tudjuk, hogy nagyjából hol a megjelölt hely, de ezt még pontosabban is ki lehet fejezni. Ez úgy történik, hogy meghatározzuk a vasútvonalat, a meghatározandó pontot megelőző szelvényszámot, és hozzátesszük plussz megjelöléssel azt a méterszámot, amivel meghaladjuk a kerek szelvényértéket.
Eddig volt a helymeghatározás, de nézzük egy kialakult probléma pontos helyének meghatározását.
Van egy pályahiba, vagy egy leesett doboz, vagy egy leszakadt áramszedő mondjuk a:
200-as vonal 134+50-es szelvényében a jobb vágány bal sínje mellett.
Lefordítva, a 200-as vasútvonal kezdőpontjától 13 kilométerre és 450 méterre a két vágány közül a szelvényezés szerinti jobb oldali vágányán, szintén a szelvényezés szerinti bal sínszálját érinti a probléma. Amikor a riasztott készenléti egység a helyszínre vonul, akkor már tudja az állomásközt, tudja, hogy a 134 és 135 szelvénykövek között félúton a jelzett vágány, jelzett sínszálja mellett keresi a problémát. Ez talán egy kicsit bonyolultnak hangzik, de annyira pontos helymeghatározást tesz lehetővé és olyan egyszerű és félreérthetetlen módon, hogy nem is lehetne jobb megoldást találni.
________________________________________________________
Illusztráció:
https://indafoto.hu/central01/image/23787586-6265d176
