Dilatációs készülékek

Második rész

A dilatációs készülékek alkalmazásának okait az első részben áttekintettük. Ott ismerkedtünk meg a régebbi beépítésű megoldásokkal. Ebben a részben két újabb fejlesztésűt, valójában egyet, és annak bővített kialakítású verzióját vesszük szemügyre.

Nem is olyan régen foglalkoztunk a kitérők váltórészének kapcsán a csúcs-, és tősínekkel. A kitérők esetében a rögzített sín a tősín, a mozgó pedig a csúcssín. A most bemutatásra kerülő dilatációs szerkezetek ezen két kitérőalkatrészt az eredetitől eltérően használják. Ebben az esetben a csúcssín-szelvényből készült alkatrészt síncsúcsnak nevezzük, és ez alkotja az egész szerkezet fix részét. A másik a mozgósín, vagy mozgó fősín. Ez az a szerkezeti elem, ami a dilatációs mozgást végzi. Működési elve a következő. A csúcssín profilúra megmunkált síncsúcs a pálya fix elemeként meghatározza a vágány irányát, és nyomtávolságát. Ezt az elemet elmozdulás mentesen rögzítik a szerkezetben. A tősín mintára megmunkált pályasín, amit itt mozgó fősínnek nevezünk, a fix kötésű síncsúcstól kifelé távolodva hosszirányban mozdul el a hőtágulásnak megfelelő mértékben a síncsúcs mögött. A lényeg, hogy működés közben, bármilyen nyitottsági állapotban is vizsgáljuk, mindig ugyanolyan mértékben képes biztosítani a vezető és futófelületet. Ez azért jelentős előrelépés, mert gyakorlatilag semmilyen sebességi kötöttséget nem kell alkalmazni a használata esetén. Ugyan ennek a kialakításnak van egy mindkét irányba mozogni képes változata.

A képről jól kivehető, hogy tulajdonképp két egymással szemben szimmetrikusan elhelyezkedő dilatációs szerkezetről van szó. Jelentősége abban áll, hogy pl. hosszabb völgyhidak esetén a hídszerkezetet nem terheli a gátolt dilatációs feszültségekből adódó nyomás, de alkalmazzák nagyobb nyílású acélhidak rávezető szakaszainál is, ahol a folyópálya és a hídon lévő pályaszakasz egymástól eltérő dilatációs mozgásait az igényeknek megfelelően hivatott felvenni. 

_____________________________________

Olyan következik, ami már talán nincs is.

Illusztráció:

http://www2.uvt.bme.hu/kazinczy/1.%20Oktat%C3%A1si%20anyagok_/1.1.%20El%C5%91ad%C3%A1sok_/1.1.2.%20K%C3%B6zleked%C3%A9si%20l%C3%A9tes%C3%ADtm%C3%A9nyek%20p%C3%A1lyaszerkezetei%20-%20Vas%C3%BAti%20p%C3%A1lyaszerkezetek_/2.4.3.%20Dilat%C3%A1ci%C3%B3s%20s%C3%ADnilleszt%C3%A9sek.pdf

https://www.researchgate.net/publication/316454672_Vasuti_felepitmeny_atvezetese_acelszerkezetu_hidakon