Vasútról mindenkinek, akit érdekel, hogy min megy a vonat.

Nagyvasúti kisokos

Nagyvasúti kisokos

A vonathordás gyakorlata

2024. április 29. - Pályamágus, a sínész

Mert a pálya a vonatot a "hátán" hordja

 

Az előző részben áttekintettük a nyílt vonali vasúti pálya keresztmetszetét. Most megfordítjuk a sorrendet, és megvizsgáljuk, hogy mi történik, amikor a vasúti jármű ezen a vágányon halad, mi módon kerül a vonat tömege a pályáról a talajra. 

Közvetlenül a vonat kereke alatt van ugye a sín. Ez ugye evidens, de leszámítva az alátétet, mint közvetítő apróságot, felvetődik a kérdés, hogy a keresztaljak miért olyan gyakorisággal követik egymást, amilyennel, és ennek milyen hatása van a vágány teherbírására.

Mindenek előtt tudnunk kell, hogy a vágány irány és lejtviszonyait az ágyazaton keresztül határozzuk meg. Konyhanyelven ez úgy hangzik, hogy az ágyazatban úgy mozgatjuk a vágányt, hogy az a tervezett irány-, és magassági vonalvezetést biztosítsa. Ehhez korábban kézi, manapság nagygépi módszereket használnak. Megvan a szépsége és összetettsége, majd később azt is megismerjük. Most előbb vizsgáljuk az aljakat! Az aljak szélessége akár fából, akár betonból van 28-30 cm. A normál aljkiosztás manapság mindig, de már korábban is nagy gyakorisággal 60 cm. Nagyságrendileg ez azt jelenti, hogy annyi hely marad a lefektetett pálya aljai között, hogy a szabályozógép a feladatát épp el tudja végezni. 

Ha már a vonat az alj felett van, akkor az arra nehezedő teher az ágyazatban megy tovább. Itt be kell vezetni egy új fogalmat, amit úgy neveznek, hogy terhelési zóna. Ez egy 45°-os képzeletbeli rézsű, ami a terhelt felülettől horizontálisan távolodva "rajzolható" lefelé. Ez az a terület, ami lefelé haladva egyre nagyobb felületen osztja szét a terhet, ezzel egyre kisebb terhelést osztva egységnyi felületre. Ez csupán az egyik jellemző, a másik pedig ennek folyománya. Minél nagyobb a vágányunk terhelése, annál nagyobb ágyazatvastagságot alkalmazunk, hogy a teher minél nagyobb felületen oszoljon el, így egységnyi felületre minél kisebb nyomást gyakoroljon. Ezt a szakmában "hasznos" ágyazatvastagságnak nevezik, ami nem igazán korrekt elnevezés, mert az ágyazat többi része is hasznos, csak másképp.terhelesi_zona.jpg

Vizsgáljuk meg, hogy hogyan viselkedik a vágányunk különféle hasznos ágyazatvastagság esetén. Ha például az ágyazat vastagsága túlságosan kicsi, akkor az alépítményi védőrétegre, és így az alépítményre is részint túl nagy egységnyi nyomás nehezedik, másrészt ezek a terhelt területek egymástól elkülönülve önállóan támasztják alá az aljakat. Ha az ágyazatunk megfelelő vastagságú, akkor részint nagyobb felületen terül el a felette lévő tömeg nyomása, másrészt az aljak alatt lévő terhelési zónák egymásba érnek, így az alépítmény folyamatosan van terhelve, így nem önálló terhelési pontok egymástól független pumpáló mozgása lesz a jellemző, hanem inkább a gördülő teherviselés. A kettő között olyan a különbség, mintha egy birodalmi lépegetőt hasonlítanánk össze egy úthengerrel. Remélem elég szemléletes a kép! lepegeto-uthenger.jpgA túl nagy ágyazatvastagság elvileg nem létezik mert az egyre kevesebb terhelést jelent az alépítményen, ami ugye műszakilag kifejezetten megnyugtató, de fiskálisan felesleges többletköltség. Akkor kellő az ágyazatvastagság, ha a terhelési zónák az alépítményen egymással megfelelő átfedést mutatnak.

Az alépítményi védőréteg is része a teherviselésnek, de alapvetően nem a teherviselés a szerepe, hanem az ágyazati zúzottkő szemcsejellemzőiből adódó alépítmény károsodás megelőzése. Mire a vonat terhe idáig elér, már olyan kicsi az egységnyi felületre ható nyomás, hogy külön méretezést már nem igényel. Amit az alépítmény elbír, azt - anyagából adódóan - az alépítményi védőréteg is egészen biztosan el fogja bírni.

agyazati_ellenallas.jpgVessünk még egy pillantást az ágyazat azon részére, ami nem a "hasznos" ágyazathoz tartozik. Mint említettem, ez egy elég butára sikerült elnevezés, mert az ágyazat aljak közötti, és aljak végein található része is hasznos. Az a szerepük, hogy a pálya hossz-, és oldalirányú elmozdulását megakadályozza. Hosszirányban az ágyazati kő az aljak oldalától veszi át a nyomást, ami a fékezésekből, gyorsításokból, lejtviszonyok szerinti sebességtartásból adódik, az aljak hosszirányú elmozdulása valójában a pálya oldalirányú elmozdulását jelentené, de ennek megakadályozását végzi az un. ágyazati padka. Az ágyazati kövek, mint az ágyazat elemei egymásba kapaszkodva az ágyazat aljak közötti és végein ébredő nyomást lefelé kapaszkodva a terhelési zónán keresztül a talajra helyezi. Leginkább arra hasonlítható, amikor egy kerítés utolsó oszlopát egy ferdén elhelyezett támasztóoszloppal stabilizáljuk a kerítésdrót húzó terhelésével szemben.

iniciale.jpg

Végtelen síneken IV.

A bejegyzés trackback címe:

https://vasutrol-barkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr3318387007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.04.30. 07:20:12

Ez jó volt.
Az erős ívekben a taplfák kifelé/befelé mozgását, ill a már döntött pálya eredetihez képest ki/bedőlését tkp mi akadályozza meg?
Csak a kavics "horgonyzó" képessége?

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.04.30. 07:56:00

@gigabursch: Nagyjából igen. Persze vannak jelentős hatékonyságú finom kis módosítások. Ilyen például a szélesített ágyazati padka, az un. felkupacolás ( az ágyazati kő aljsík feletti felhalmozása nagyjából sínkorona-szintig), van még az ágyazatragasztás, meg az aljvégsapka. Azt hiszem ezek is megkívánnak egy bejegyzést.
Ötletet adtál. Köszi!

Motorogre 2024.04.30. 13:49:53

köszönjuk, nagyon informatív írás ! Ha lehet, akkor a hegesztett sínek esetén a gátolt hőtágulás hatását is megismernénk, illetve kitérőn irányváltással áthaladáskor az oldalirányú erőjátékot a vágányban, alépítményben !

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.04.30. 15:56:28

@Motorogre: Örülök, hogy elnyerte a tetszésed a bejegyzés.
Ami a hézagnélküli vágányok erőtanát illeti, nem fogok tudományos mélységekig belemenni, mert az részint egyetemi tananyag és ez csak egy ismeretterjesztő blog, másrészt a olvasóim túlnyomó részéről kénytelen lennék lemondani. Egyes vélekedések szerint a képletek és adatok, valamint az érdeklődők száma fordítottan arányos, és ez még az optimistább becslés. Ettől függetlenül készül poszt az érdeklődésed kielégítésére. A "Végtelen síneken" minisorozathoz fog tartozni hamarosan, és természetesen olyan módon fogom tálalni, hogy komoly műszaki előtanulmányok nélkül is érthető legyen.

A kitérőkön haladó járművek erőjátékával kapcsolatban azt kell tudni, hogy nincs a témának önálló iskolája. Az ívekben haladó járművekre vonatkozó előírások vonatkoznak erre az irányváltásra is. Egy korábbi poszt foglalkozott már a témával. Arra bíztatnálak, hogy látogass el oda, és ha még mindig vannak kérdéseid, ha tudok, nagyon szívesen válaszolok.
Itt találod: vasutrol-barkinek.blog.hu/2023/11/08/megis_milyen_gyors_a_vonat

gigabursch 2024.05.01. 10:32:39

@Pályamágus, a sínész:
Akkor csak írd meg úgy, hogy nincs benne képlet. :-)
Egyrészt elhiszem képlet nélkül is, másrészt meg aki nem hiszi, járjon utána. ;-)

GyMasa 2024.05.01. 20:01:45

@Pályamágus, a sínész:
Szerintem, akit érdekel a "matek", az könnyen utána tud nézni...

Motorogre 2024.05.07. 21:24:01

@Pályamágus, a sínész: Köszönöm, ok - várom a folytatást !
(bár írtják a vasúti mellékvonalakat - vajon miért? - azért öröm hogy sok vasútbarát van még hazánkban!).

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.05.07. 22:30:16

@Motorogre:
írtják a vasúti mellékvonalakat - vajon miért? -> Valójában ez csak a látszat. Nem irtják, csak egyszerűen nincsen rá pénz. Mégpedig azért nincs, mert szívlapáttal szórják ki az ablakon. Teljesen érthetetlen és értelmetlen rendelkezések nehezítik a vasút működését, amit a vasút vezetése önmagának határozott el. Mondok példákat.

- Összeférhetetlenségi szabály. A vasút megtiltja a saját munkavállalóinak, hogy szabadidejükben mellékjövedelemként vasúti munkát végezzenek, mert ez szerintük összeférhetetlen, de azt már nem tiltja, hogy egy munkavállaló mellékállású vállalkozóként fuvarozási vállalkozást vezessen. A gyakorlatban ez úgy alakul, hogy mivel a vasúti munka elég speciális, ténylegesen mégiscsak vasutasok csinálják, mert ők értenek hozzá, de a szabály miatt már nem közvetlenül végzik a feladatot, hanem egy vállalkozói láncon keresztül, amit ugye szintén a vasút finanszíroz.

- Vágányépítésnél, pályafenntartásnál tökéletesen megfelelő munkaerő lenne akár az analfabéta is, de egy pályamunkásnak vasipari végzettséget írnak elő, miközben a munka jellegének megfelelően minimálbért fizetnek, és csodálkoznak, hogy nincs jelentkező. Így nem lehet egy pályát biztonságosan üzemeltetni. A legtöbb helyen a fizikai létszám átlagéletkora 60 év körül van.

- Alapvető munkakörökhöz indokolhatatlan képzések vannak előírva, miközben a betöltésüket se meg nem fizetik, se különösebben komoly valós képességeket nem igényel. Egy vonalgodozó, aki a pályát gyalog járja, és kisebb karbantarásokat végez, forgalmi vizsgára kötelezett. Az egész forgalomhoz annyi köze van, hogy félreáll, ha jön a vonat, viszont ebből a körülményből adódik, hogy a vonalgondozók lassan kikopnak, mert nyugdíba kerülnek, és ilyen feltételek mellett nincs utánpótlás. A forgalmi utasítás egy kétkötetes utasítás, amit szószerint kell tudni. Ennek egy kissé butított verziója vonatkozik a vonalgondozókra és a munkavezetőkre, mivel ténylegesen nem használják, csupán egy halott ismeretanyag, amit rendszeresen fel kell újítani az időszakos vizsgák érdekében. Persze hogy senki sem vállalja egy minimálbérét.

- A vasút egy szállítmányozási vállalat, de a céges postáját egy közuti vállalkozó cég szállítja autóval napi szinten. Az adatvédelmi szabályok miatt, a sofőr mellett egy vasúti alkalmazott is utazik, aki a tényleges levelezést intézi. Evvel az intézkedéssel "megspórolták" a valaha kalauzoknak adott pár ezer forintos kiegészítést, hogy végezzék el ezt a munkát egyéb teendőjük mellett. Gondolom ezt egy alulfizetett belső közgazdász számolta ki, mert ha nem a képességeit kellene kétségbevonnom, akkor az már bűnvád lenne.

Soroljam még? Nem lenne elég egy pár oldal. Azért működik rosszul a cég, mert már mindenki csak a napot akarja túlélni. Koncepciózus gondolkodás valamikor a Sípos-korszakkal kipusztult. Ez a cég már belső reformokkal nem menthető, mert soha senkit nem kérdeznek meg, hogy mit hogyan kellene csinálni. Vagy a kormánynak kellene elzavarni az egész vezetést, amiből kisebb polgárháború lenne, mert az egész politikailag összefonódott a régi káderekkel, vagy hamarosan menthetetlenül összeomlik, amiért persze megint a kormány lesz hibáztatva. Sajnos a jelenlegi vezetésben a szakma már rég nincs képviselve, csupán statisztikai bürokrácia uralkodik. Minden a pillanatnyi látszatnak van alárendelve, miközben az amúgy még elég jó hatékonysággal karbanntartható pályák a létszám és kisgéphiány miatt darabjaikra hullanak. A végtelen bölcsességben hozott aktuális döntés, hogy vonjanak össze szomszédos szakaszokat, mert az majd segíti a létszámgazdálkodást. Egy általános iskolás is meg tudná mondani, hogy ettől az egy főre jutó pályakilométer még nem lesz kevesebb, és már most sem hatékony a munkáltatás, mert a korábbi hasonló intézkedések miatt, már most is túl sok időt töltenek a dolgozók utazással, ez az egyszerű összefüggés sem kap figyelmet.

gigabursch 2024.05.08. 05:59:55

@Pályamágus, a sínész:
Ennek tükrében, amikor Lézer Johnny kidobta a MÁV vezetésének csúcsát, csak jót tett, de nem eleget.

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.05.08. 07:31:15

@gigabursch: Tipikus politikusi melléfogás tanúi lehettünk. A vezérig létszáma ~2100 fő, és még ott vannak az igazgatóságok és főnökségek, míg a PFT operatív létszáma még 1500 sincs az egész országban. LézerJani jól látta, hogy ez nics rendben, ezt bárki látja, aki rendelkezik legalább 75 IQ-val. Azt viszont benézte, hogy nem elzavarta őket betonaljat cserélni, hanem kiadta nekik, hogy csökkentsék 20 %-al a vezetési létszámot. Na erre lett a remekbe szabott ötlet, hogy ők persze pont elegen vannak, de vannak ugye VEZETŐ jegyvizsgálók, mozdonyVEZETŐK, munkaVEZETŐK, meg egyéb, operatív nem fizikai munkát végző munkavállalók, akiket lehet leépíteni. Ettől mégrosszabb lesz az arány, de mit várjunk olyanoktól, akik nem értik, hogy bizonyos alapvető feladatokat ellátó szervezetek egyáltalán miért vannak, és amúgy mindig szolgálati autóval járnak. Vasút közelében nemigen tartózkodnak. A mostani átszervezési hullám folyománya már most láthatóan felmondási hullám lesz, mert akkora feladat-, és feleősségtömeg hárul egy-egy alapszintű operatív vezetőre, aminek nem lehet megfelelni, és senki sem akar vzsgálati fogságba kerülni.

gigabursch 2024.05.08. 10:44:23

@Pályamágus, a sínész:
Attól tartok, ragadós a német példa:
hamster.blog.hu/2024/04/26/es_ebben_is_van_nohab/full_commentlist/1#c42550717

Ami meg Lézer Johnnyt illeti:
Hosszú idő óta ő volt az első, aki elzavart a MÁV éléről hóhányókat.
Ez egy olyan cselekedet volt, amit szerintem politikai hozzáállástól függetlenül ne üdvözölt volna bárki.
Sűrűbben kéne gyakorolni.

Mondjuk ahol a Könyves Kálmán körúton olyan belsőm szerv is létezik, hogy "MÁV Bonyolítási Igazgatóság", nos ott csodára ne várjunk...

Mindegy is - MARADJUNK A MÁSZAKI TARTALMAKNÁL!

Motorogre 2024.05.08. 15:41:25

@Pályamágus, a sínész: elszomorítottál ! Rendszeresen utazom a MÁV-val, sokat fejlődött a múlt századhoz képest, a személyzet udvarias stb. A menetbiztonság véleményem szerint jó - kivéve a nyári balatoni csúcsszezon: akkor néhány mozdony bizony hiányzik. A cég próbál jobban megfelelni az utazók igényeinek (pl. márc 1-től módosította a kerékpár és roller szállítási feltételeket) .
Az hogy a vasúti személyszállítás költségfüggő - erősen véleményes. Az elmaradott régiókban a felzárkózás egyik kulcseleme, akármilyen kényelmes is a Volán. Elég gazdag ez az ország, hogy 10 szárnyvonalon napi 3-4 járat közlekedjen még veszteséggel is. Pl. Siófok-Kaposvár: szép dimbes-dombos táj, egy kis reklámmal a vonatbarátok szívesen pöfögnének , még Angolországból is. Meg kellene őrizni amink van - és nem muszáj ráfizetni. Privatizálni kellene ? Hm, az se megy nekünk magyaroknak, bezzeg pl. a csehek...
Szomorkodom tovább - mi mást tehetnék?

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.05.08. 21:00:41

@gigabursch: @Motorogre: Ezt a blogot valóban műszaki ismeretterjesztési céllal indítottam, és erről még ma sem mondtam le, csupán a felvetődött téma önti ki belőlem a keserű epét. Ez egy gyönyörű szakma, tele egyedi és rengeteg mérnöki gondolat megtestesülésével. Igazán csak az érti, aki ismeri is, és azt gondoltam, hogy megosztom ezt a műszaki csodát másokkal is. Hálás vagyok mindazoknak, akik megtisztelnek a látogatásokkal.

Nem tehetek róla és rendkívül sajnálom, hogy a szakma dilettáns kezek irányítása alá került. Nem lehetne róla beszélnem, mert az a dirrektíva, hogy tilos a viselt dolgok szellőztetése, de engem már nem érdekel. Én ismerem és szeretem ezt a szakmát, és vérzik a szívem, ahogy látom a hitványság által porba hullani.

Ezt a blogot nem olvassa a Johnny Leaser, és nem tudhatom, hogy egy utolsó csapással lesz-e képes kipusztítani ezt a mérgező sleppet, de nem vagyok optimista, mert ő sem szakember. Hülyére fogják venni, és hamarosan jönnek a közfeltűnést okozó jelentős vasúti balesetek.

Láttam az elmúlt pár év baleseteiről készült sajtófotókat. Mindenkit a mentőautók, meg a felborult vagonok érdekeltek, de én szakember vagyok. Azt is láttam, amiről senki sem beszélt. Azok az aljak, amik a képeken szerpeltek, utoljára 35-40 éve voltak gyártásban. Már régen elavultak, iparvágányokban lenne helyük. Ugyan ilyenekből volt az 1-es vonal azon szakasza, amik dührohamot kapott ellenzéki mindentudó oldalak kereszttüzében tavaly ősszel átépítésre került Bicske-Szárliget térségében. 140-160(!)km/h sebességgel mentek rajta személyszállító vonatok, miközben a kritikus állapot megszüntetését elrendelő határozatot olyan dilettáns szervezetek támadták, mint a "közlekedő tömeg". Mára már sajnos nagyon nehéz indulatoktól mentesen beszélni a témáról.

A jelenlegi rendszer halálra van ítélve. Miközben a kormány olyan általános alapvetésekből kiindulva, hogy a vasút környezetbarát és gazdaságos, modern szerelvényeket vásárol, egész vonalakat újít fel, és mellette újakat is épít, a projekt lezárta után átadja a vasúttársaságnak üzemeltetésre, ami rövid időn belül hanyattlásba taszítja.

A START ki lett szevezve az anyavállalatból. Az utazó megkapja az élményt, hogy új a vonat, de azt nem tudja, hogy pl. típus szerinti javítóbázisokat hoztak létre. Minden csipp-csupp beavatkozásért irdatlan kilométereket utaztatják a szerelvényeket. Ez még a kisebbik gond, de míg azt mindenki tudja, hogy a menesztőtárcsás ember nélkül nem indul a vonat, arról már a vasúti vezetők sem akarnak tudomást venni, hogy minden egyéb pozícióban is szükség van egy bizonyos minimális létszámra. Én a pályáról tudok beszélni. Minden útátjáró rálátását le kell kaszálni nyaranta legalább három alkalommal. Minden állomás, és megállóhely ugyan ezt igényli évi 3-5 alkalommal. A szelvényezés számozását is fel kell újítani úgy 3 évente egyéb pályatartozékok festésével együtt folyamatosan, felfesteni az elsodrási határokat, a peronok szélét, karbantartani a kitérőket, kicserélni az elkopott síneket, megrepedt aljakat, eltörött csavarbiztosító gyűrűket, karbantartani az útátjárók burkolatát, és még rengeteg egyébb munkát elvégezni, hogy biztonságosnak lehessen nevezni a pályát. Ehhez új építésű vonalon 7-10 kilométerenként kell egy pályamunkás, avultabb, de még jól használhatóra 3-4 kilóméterenként egy, míg hagyományos pály esetére 2-3 kilométerre legalább egy ember. Jelenleg a pályafenntarási szakaszok szakmai szempontú feltöltöttsége 10-15 %. Ezt a vasúttársaság úgy oldja meg, hogy a szükséges de be nem töltött státuszokat megszünteti, így statisztikailag nem tűnik aggasztónak a létszámhiány. Lázárt talán meg lehet vezetni vele, de egy pályamestert nem. Evvel ellentétben viszont a pályák egy jelentékeny része már rég nem olyan biztonságos, mint amilyen értő vezetés esetén lehetne. Talán beszédes lehet, hogy a vasutasok jellemzően a saját autóikkal járnak. Vonatra csak szolgálat ügyben ülnek.

Ha mindez nem elég, mesélhetek még hajmersztő dolgokról, de egyelőre inkább egy beszédes mém Papsapka előadásában:
gombarium.reblog.hu/post-002

Motorogre 2024.05.10. 02:27:49

Igen, ahogy leírod tényleg jól szervezett és irányított csapatmunka kell ahhoz, hogy a kanizsai gyors eljusson a Délibe. Az utazó közönség a kalauzról, mozdonyvezetőről tud - néha észreveszi a forgalmistát is (már ahol még van).
A műszaki érdekességek mellett lehetne egy posztot szentelni a szervezési feladatoknak is - ez is érdekes lehet.
A lakosság azt hiszi, hogy a vágányon nagy haszonnal robogó teherszállítás kellően finanszírozza a vágány-karbantartás költségeit. Más szavakkal: a személy és teherszállítás közötti infrastrukturális költségek megosztása aránytalan, a személyforgalomnak kedvez.
Vajon hogy van ez a valóságban, és hogy van külföldön - ahol 5-7 társaság is jár egy vágányon?
Amit leírsz: elszomorító , de nem egyedi. Ilyen állapotok vannak pl. a vízügynél is - a szerencse hogy az egyre gyakoribb villám-árvizek kis területre korlátozódnak, az önkormányzati csapadék-elvezető rendszert terhelik túl - nem a folyóink védműveit.
A korszerű technika nem segít? Pályamunkást baktatni 30 éve nem láttam - ma már az AI-nek kellene végighaladni a pályán és felmérni.

Pályamágus, a sínész · vasutrol-barkinek.blog.hu 2024.05.10. 11:36:42

@Motorogre: Pár apróság.
A vasúti teherszállítást - nem gondolnád melyik kormány - kiszervezte a cégből, majd önálló Kft-t csinált belőle, majd eladta a sógoréknak. Na innen az egyetlen bevételt is hozó részleg megszűnt saját tulajdonnak lenni.

A pályahálózaton nálunk is fut több társaság, ebben spec. nem különbözünk más országoktól, csupán abban, hogy másutt a bevételből a pálya üzemeltetését finanszírozzák, nálunk meg valami egészen mást. Sokszor elmélázik az ember, hogy ha odafönn nem tudják, hogy mire van szükség, miért nem kérdezik meg? Ez idáig csupán gőg lenne, de ha mégsem az önteltség a motiváció, akkor hogyan ítéljünk meg egy nyilvánvalóan káros intézkedést. Másutt büntetnék, vagy gyógykezelnék. Nálunk premizálják.

Mire lehetne elég a bevétel, ha lenne szakértelem? Mindenhol lehetne olyan kvalitású embereket foglalkoztatni, amilyenekre valóban szükség van. Egy jól menő vállalkozó is ezt csinálja. Az elegendően, és nem túlképzett dolgozó ugyan azon bérkategóriában kevésbé fog más munka után nézni. Lehetne mondjuk a számokkal barátságot ápoló vezetőséget tartani, akik képesek összevetni különféle kiadásokat akkor is, ha azok eltérően vannak kontírozva, ugyanis a piramis csúcsán összeérnek a szálak, és ha nem képesek átlátni a helyzetet, akkor - mint a mellékelt ábra mutatja - alkalmatlanok. Lehetne mondjuk áttekinteni, hogy milyen munkakör pontosan milyen belső képzést igényel, és nem képezni mindenkit mindenféle szükségtelen témában, mert sokba kerül, és a munkából addig is kiesik. Meg lehetne kérdezni mondjuk a felhasználókat, mielőtt közbeszereznek valamit, hogy ténylegesen mik az igények, és akkor nem fordulna elő, hogy vadonatúj, de a célra használhatatlan eszközökkel vannak tele a raktárak, mert az volt olcsóbb. Pl: salaktalicska helyett lombtalicska (képzelheted milyen jól bírja a zúzottkövet! A harmadik kanyarnál mehet selejtezésre.) Hiába beszél a pályamester, hogy a másfélszer annyiba kerülő évekig elegendő, a gőg nem enged. Ők gazdálkodnak. Stb, stb, stb...

Ami a felügyelet rendszerét illeti, készült már róla poszt: vasutrol-barkinek.blog.hu/2023/09/14/palyafenntartas
Jelenleg ezek a lehetőségek.
süti beállítások módosítása