Vezetősínek.
A kitérő sorrendben harmadik nagy egysége a keresztezés. Ennek középrészének bemutatása az előző rész témája volt. A figyelmesebbeknek bizonyára feltűnt, hogy a keresztezési középrész csúcsa és a könyöksín könyökszerű meghajlítása között van egy rövid szakasz, ami nincs vezetve. Itt keresztezi egymást a két irány nyomkarimája. Ezt a szakaszt vezetetlen szakasznak nevezzük. Megijedni nem kell, természetesen a vasúti kerék ezen a szakaszon is kényszerpályán halad, csupán az a bizonyos vezetés nem a nyomkarima által valósul meg, hanem az ellenkező oldali kerék hátlapjánál fogva.
A megértéshez tudni kell, hogy nem csak a nyomtávolság egy meghatározott érték, hanem a kerékhátlap távolsága is. Sőt, az egy sokkal szigorúbb méret, ugyanis mivel a kerék hátlapja a futó és vezetőfelülethez képest egy rendkívül elenyésző mértékben igénybe vett felület, így a kopási értéke is elhanyagolható. A kerék egész élettartama alatt megőrzi a gyártási méretét. Mindez azért fontos, mert így a vasúti kerék nyomszélessége, ha úgy tetszik nyomtávolsága a nyomkarima kopásával egyre keskenyebb lesz, de a hátlapnál fogva vezetett szakaszokon csak ezt a kopást kell figyelembe venni, mivel a hátlapnak nincs értékelhető méretváltozása.