A vasúton is kell néha irányt váltani, de itt most nem az ívekről van szó, hanem az útirány választásáról.
A hétköznapi életben sokan beszélnek "váltóról". Ebben a posztban ezt a fogalmat tesszük rendbe.
A jó hírem az, hogy a váltó valóban létezik. A rossz meg az, hogy a váltó nem az az egész szerkezet, amire mindenki gondol, hanem annak a bizonyos szerkezetnek egy része.
Ha haladunk az úton egy autóval, és jön a kanyar, akkor azt a kormány elfordításával "bevesszük". Ilyenkor az autónk egy bizonyos köríven halad. Most gondoljuk ezt át l a s s a b b a n !
Haladunk egyenesen, meglátjuk a kanyart, lassan elkezdjük elfordítani a kormányt, majd mikor a kormány eléri azt az állást, ahol a haladásunk íve sc/kb megegyezik az út kanyarulatának ívével, ott megtartjuk a kormányállást, esetleg olykor korrigálunk kicsit, majd a kanyarból kihaladva ugyan ezt tesszük fordított sorrendben.
Tehát a haladási ívünk úgy néz ki, hogy :
A vasúti pálya elengedhetetlen része az alj.
Valamikor a vasúti ősidőkben a sínek is fából voltak, természetes volt hát, hogy a párhuzamos fa, vagy pántolt fa síneket kereszt irányú vaskosabb fákra szegezték. Ezek voltak a talpfák. Mivel ezek az ősvasutak bányákban működtek, és hamar elhasználódtak, sínestül, talpfástul cserélték őket, ha már nem funkcionáltak.
Az idők múlásával a vasúti sínek fejlődésnek indultak, amiről később még ejtünk pár szót, így természetesen az aljak sem maradhattak le. Ezeket az aljakat már nem csak kifűrészelték a rönkből, hanem szárították, és un. kátránytelítették is.
Talán már magfigyelted, hogy a vasúti sínek keresztmetszete mennyire jellemző, mennyire összetéveszthetetlen.
A síneknek három fő részük van. Van a síntalp, ami leginkább egy vízszintes lemezre emlékeztet. Ez van legalul, és tényleg vízszintes. Ezen van a síngerinc, ami gyakorlatilag egy függőleges borda, egy függőleges lemez, ami összeköti a sín talpát a fejével. És már el is érkeztünk a harmadik részre, a sín fejére. Ez az a rész, amin konkrétan a vasúti kerék gördül.
Gondolná valaki, hogy ez egyszerű. Valóban az, de tudjuk is?
Hallottuk már sokszor sokfelől, hogy "átmentem a síneken". Nos, hát ennyire talán mégsem egyszerű, de induljunk kicsit távolabbról, és vegyünk egy kicsit közérthetőbb példát. Ha átmegyünk az úton, vajon azt mondjuk, hogy átmegyünk az útburkolati festéken? Vagy azt, hogy átmegyünk az aszfalton? Esetleg azt, hogy átkelünk a közúti közlekedési pályán? Nem. Azt mondjuk, hogy átmegyünk a ZEBRÁN.
Mindenek előtt tudnunk kell, hogy közlekedni kell.
Közlekedni sokféleképp lehet, és kell is, ha nem akarunk egy helyben létezni. A réten való szaladgálástól az ösvényeken, dűlőutakon, kavicsos-, és kövesutakon keresztül hosszú út vezetett a vasúti pálya megalkotásáig.
Egészen az azt megelőző időszakig a rendelkezésre álló úton belül ott lehetett haladni, ahol csak akartunk, vagy ahol a keletkezett pocsolyáktól épp lehetett. A vasút megjelenésével viszont megjelent az a haladási nyom is, amit már nem a közlekedő jármű, hanem maga a közlekedési pálya jelöl ki. Innentől beszélünk kötött pályáról, vagyis egy olyan közlekedési nyomvonalról, melynek vonalvezetése kötött. Ennek két nagyon fontos jellemzője van. Az egyik a pálya vonalvezetése, amit majd egy későbbi posztban tárgyalunk, a másik a nyomtávolság.
Ez a blog azért indult, mert szerintem a vasút dolgaiban bárki lehet tájékozottabb, mint amilyennek a legtöbben látszanak.
Ha szeretnél okosabbakat mondani a vasút szerkezeteiről, anyagairól, összefüggéseiről, mint olyanokat, hogy tömörcső, lyukas gömbvas, üvegdomborító kalapács, vagy reszelőolaj, akkor tarts velem, és elmesélem, hogy miért nincs olyan hogy betontalpfa, miért nincs a vasúton kanyar, mi a különbség a sínek és a vágány között, és még sok-sok érdekességet, amit sajnos alig-alig van lehetőség szakavatottaktól megtudni. Mindezt a lehető legegyszerűbben, mert lehet erről egyszerűen is beszélni felesleges tudományoskodás, meg lélekölő képletek nélkül.
Ha velem tartasz, nem leszel szakavatott vasúti mindentudó, de legalább megérthetsz alapvető összefüggéseket. Ha olvasol vasútról szóló cikkeket, posztokat, nézel videókat, magadtól is rá fogsz ismerni, hogy egy ismeretekkel rendelkező szerzője van, és tanulni lehet belőle, vagy csak laikus okoskodó próbál zseninek tűnni.
Most jönne a reklám helye, de biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb minden vasútbarát rálel erre a blogra. Hogy ez mielőbb bekövetkezhessen, senkit se beszélek le róla, hogy megossza a linkjét olyanokkal, akik még csak ismerkednek a vasúti pályák világával. Semmi olyat nem fogok írni, amit nem tudok egyeszűen bemutatni, Vannak ilyen dolgok, de nem az elrettentés a célom. Kerülni fogok minden olyan témát, amit egy közepesen figyelmesen elsajátított általános iskolai ismeretanyaggal ne lehetne megérteni.
Legyen ez a nulladik poszt! Hamarosan jelentkezem az első, legalapvetőbb ismeretek egyikét tartalmazó írással. Ha túlságosan gagyinak találod, légy türelmes! Ha számodra ez már evidens, vedd figyelembe, hogy te is tudtál valaha semennyit és eljöhet az a szint, amikor számodra is feltűnik néhány újdonság!